Bölcsődei ellátás

A bölcsődék nyitva tartási rendje:

A bölcsőde a fenntartó által meghatározott nyitva tartási időn belül biztosítja a gyermekek ellátását.

A bölcsődék legkorábban 5 órakor nyitnak (a Ménfőcsanaki, a Győrszentiváni és a Jósika bölcsődék 5 óra 30 perckor nyitnak) legkésőbb 17 órakor zárnak a mindenkori szülői igények alapján, de nyitva tartásuk és a gyermek gondozási ideje  a napi 12 órát nem haladhatja meg.

A bölcsődék nyári leállásáról a fenntartó minden év március 31-ig rendelkezik.

 

Az intézmény alapfeladata:

A családban élő három éven aluli gyermekek nappali felügyelete, nevelése, gondozása, szükségleteinek kielégítése, foglalkoztatása, étkeztetése, harmonikus testi és szellemi fejlődésének elősegítése az életkori, és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

A hat éven aluli sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és gondozása.

 

Sajátos nevelési igényű gyermek ellátása:

A 0-5 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek felvehetők abba a bölcsődébe, ahol megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak és a csoportlétszám lehetővé teszi. A bölcsődei ellátásba kerülő gyermekek sajátos nevelési igényét a Szakértői Bizottság szakértői véleménye állapítja meg. Az SNI-s gyermekek felvételének bölcsődei lehetőségéről a bölcsődei központvezetők döntenek. A bölcsődében ellátott SNI-s gyermekek nevelését- gondozását végző kisgyermeknevelők munkáját egy fő gyógypedagógus segíti, aki szükség szerint konzultál a korai fejlesztést végző szakemberekkel. Az SNI-s kisgyermekek bölcsődei nevelése, gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve segítsük a gyermek optimális fejlődését, biztosítsuk a szülőkkel való együttműködést.

 

A sajátos nevelési igényű gyermek elhelyezése:

  • egészséges gyermekekkel közös csoportban (teljes integráció) és
  • speciális bölcsődei csoportban (Türr I. utcai bölcsőde) történik.

A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően határozzuk meg az egy  kisgyermeknevelő által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban kisgyermeknevelőnként három gyermeknél több nem lehet.

 

Alapellátáson túli családi nevelést támogató szolgáltatások:

Az intézményhálózat egyes bölcsődéiben, a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyeztetve, családi nevelést segítő külön szolgáltatásokat működtet, térítési díj ellenében. Formái: játszóház, illetve időszakos gyermekfelügyelet. A külön szolgáltatásokat a gyermekek hat éves koráig lehet igénybe venni.

Jelenleg időszakos gyermekfelügyelet működik az Örkény utcai és a Báthory utcai bölcsődékben.

 

A bölcsőde és a család kapcsolata:

A bölcsőde a családi neveléssel együtt, azt jól kiegészítve szolgálja a gyermekek fejélődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. A szülőkkel történő kapcsolattartás és tájékoztatás kölcsönös, őszinte, személyiségi jogokat tiszteletben tartó, korrekt.

 

A bölcsődei nevelés-gondozás feladata:

  • A bölcsődés korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése a fejlődés elősegítése, amely megvalósítása érdekében gondoskodunk:
  • Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes bölcsődei légkör megteremtéséről,
  • A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni, és életkor-specifikus alakításáról,
  • A gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról,
  • A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről.

 

A bölcsődei gyermekfelvétel rendje:

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, nevelését- gondozását, foglalkoztatását, étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, gondozói, nevelői munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

Különösen olyan gyermekek számára kell biztosítani:

  • Akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
  • Akit egyedül álló, vagy időskorú személy nevel,
  • Akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek,
  • Akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

A felvételnél előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A bölcsődei ellátás igénybevétele kérelemre történik, melyet a gyermek törvényes képviselője nyújthat be a Bölcsődei Központ vezetőjéhez.

Az igénybe vétel megkezdésekor az intézmény vezetője a törvényes képviselővel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 32. §-a szerinti megállapodást köt.

 

A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti:

– körzeti védőnő- házi gyermekorvos, vagy háziorvos- Család- és Gyermekjóléti Központ- Gyámhivatal

Bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-ig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik, az SNI-s gyermek az ötödik életévét betölti.

Ha a gyermek 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátásban részesülhet 6. életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

Sajátos nevelési igényű gyermek habilitációs, rehabilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe, abban az esetben vehető fel és gondozható, ha a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényét Szakértői Bizottság szakvéleményében megállapítja.

A gyermek képességeiről ötödik életévének betöltésekor a Szakértői Bizottságnak szakvéleményben kell ismét nyilatkoznia.

A sajátos nevelési igényű gyermeket a bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembe vételével kell dönteni a gyermek további neveléséről, gondozásáról.

 

Bölcsődei beíratás:

Minden év márciusában az intézményhálózat felhívást tesz közzé napilapban, a   bölcsődei beíratásra vonatkozóan. Kérjük és várjuk azoknak a szülőknek a jelentkezését, akik a következő nevelési évben tervezik gyermeküket bölcsődébe íratni. A jelentkezés még nem jelent automatikus bölcsődei felvételt, hanem egy  felmérés az intézmény számára a várható gyermekek létszámáról. Nyár folyamán egyeztetés történik a szülőkkel a bölcsődei felvétel és beszoktatás idejéről.

 

Beszoktatás:

A bölcsődei élet megkezdésének első állomása a beszoktatás. Időtartama általában két hét. A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya, vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti beilleszkedését a bölcsődei közösségbe és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket.

 

Bölcsődei napirend:

A folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos nevelés, gondozás feltételeit, annak megvalósítását, egyben a csoport belső nyugalmát kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét.

 

Bölcsődei élet tevékenységei: gondozás-játék

A gondozás bensőséges kapcsolat a kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése (öltözködés, tisztába tevés, WC használat, kézmosás, étkezés).

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb, örömszerző tevékenysége, így a bölcsődei nevelés leghatékonyabb eszköze, amely segíti az őt körülvevő világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődést.

A többi gyermekkel való együttlét segíti a szociális képességek fejlődését, a közösségi élmények átélését.

A tágas világos csoportszobákban a kisgyermekek számára a játszósarkok, „puha sarkok” mellett különféle testi és értelmi fejlődést segítő – konstrukciós, manipulációs, utánzó, szerep- játék áll a rendelkezésre.

A bölcsődében a szabad játék mellett lehetőséget biztosítunk a kisgyermekeknek, életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő egyéb játékos tevékenységre, amit az alábbiak szerint foglalunk össze:

A mozgás a kisgyermek elemi életszükséglete. A mozgásigény a bölcsődés életkorban rendkívül nagy, és a gyermekek szívesen, örömmel gyakorolják a mozgást.

Bölcsődéinkben, mind a csoportszobában, mind az udvaron biztosítjuk a gyermekek számára a minél nagyobb mozgásteret. Így megfelelő számban biztosítja a bölcsőde a mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk.

A bölcsődék udvarán az EU szabványainak megfelelő telepített játékok mellet az udvari mozgásfejlesztő játékok (autók, motorok, triciklik, labdák, dömperek stb.) állnak a kisgyermekek rendelkezésére.

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Anyanyelvi nevelő hatása abban áll, hogy rávezeti a gyermeket az emberi beszéd érdekességére, értékére.

Ének-zene, mondóka: A zene nemcsak a zenei képességek fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze, hanem az egész testre és személyiségre hatással van.

A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére ad lehetőséget a környezet (szobai, természet) hangjainak megfigyelése (zajok, zörrenések, bogarak zümmögése, madarak éneke), a kisgyermeknevelő éneklése, dúdolgatása, dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés, vagy éppen a csend megfigyelése. Ismeretanyagot adnak a gyermekeknek (népdalok, gyermekmondókák, gyerekdalok, ritmusjátékok, utánozó játékok). Hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez.

Az alkotó tevékenységek során az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás élménye, nem az eredmény. A természetes anyagokból készített egyszerű játékeszközök, ajándékok, díszek komplex élményeket nyújtanak a gyermekek érzékelésének, fantáziájának, játékának. Alkotó játékhoz tartozhatnak: papírmasékészítés, krumpli nyomda, gyertyakészítés, festés (tojásfestés, ujjfestés), tépés-ragasztás, só-lisztgyurmázás, nemezelés, terményképek, rajzolás.

Az ünnepek felélénkítik, megszínesítik napjainkat, igazi élményt nyújtanak felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt. Fontos az előkészület, a ráhangolódás. Fontos, hogy az ünnepek történeti hátterét, a kapcsolódó népszokásokat is megismerjék a gyerekek.

 

Mit ünnepelünk a bölcsődében?

Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Születésnapok, Gyermeknap, Magyar Népmesék Napja, Márton Nap.

Egyes ünnepekhez kapcsolódó népszokások bemutatása alkalmat ad az óvodákkal való közös ünneplésekre is.

 

Egyéb játékok – munka jellegű tevékenységek:

Ezek a tevékenységek a napi élethez tartoznak, annak részei, az egészséges életmódra nevelést, az egészségmegőrzést célozzák. A gyermek legfontosabb tevékenységével, a játékkal munkára is nevelhetünk. A játékban a gyermekek számos olyan magatartásformája, képessége fejlődik, alakul, amely a különböző munkák végzéséhez szükséges (manipulációs képesség, megfigyelőképesség, céltudatosság, a tevékenység megszervezése, elmélyülés a tevékenységben, felelősségérzet, problémamegoldó tevékenység, konstruktív képesség, a tevékenység befejezésének igénye, erőfeszítés, akaraterő. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet iránti érdeklődést, igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét, és az empátiát.

Ilyen tevékenységek például: gyümölcsnap, madáretető készítés, sütés termények gyűjtése és felhasználása, kiskert gondozása, viráglocsolás.

 

Gyermekélelmezés:

A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek-táplálási elveket és élelmezési előírásokat figyelembe véve biztosítjuk a gyermekek számára a korosztályuknak megfelelő mennyiségű és minőségű étrendet, az élelmezésvezető által összeállított étlap alapján a napi négyszeri étkezést.

Krónikus betegség, vagy táplálékallergia miatt diétára, speciális étrendre szorulók ellátását a bölcsőde akkor vállalhatja, ha az étrendre vonatkozó előírásokat, személyi és tárgyi feltételeket biztosítani tudja (dietetikus élelmezésvezető).

A bölcsődei ellátással kapcsolatban állunk minden bölcsődébe járó, vagy leendő bölcsődés szülő, család szíves rendelkezésére.